3.fejezet - Miért vagyok ilyen hülye?!?!?

Regi szemszöge

Nagyon haragudtam Bettire. Egy ilyen esélyt elszalasztott. De! Amikor megláttam a szöszit négy másik sráccal, csak az járt a fejemben hogy mit keres körülöttük az a sok lány??? És egyáltalán ki a másik négy gyerek????
Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy Betti már nem is olyan biztos benne, hogy oda akar menni hozzájuk. Ettől valahogy felbátorodtam, és magabiztosan odaküldtem hozzájuk.:D
-Bebu, most azonnal. Oda. Ahhoz a gyerökhöz. Tempó!!!
-De Regi! Nem merek. Amúgy meg. Mi van átváltottunk parasztba, he?
-Most nem az a fontos!!! A lényeg, hogy odamész és köszönsz! Na! Gyerünk!
-Jólvan...
Azt hiszem Betti nem teljesen értette meg mire célzok. Odament, elordított egy "Hi!"-, és elszaladt. Nem túlzok, spurizott mint egy nyúl. Szegény.
Tök vörös képpel masíroztam oda a srácokhoz.
-Hey!-köszöntem zavartan mosolyogva. Öt sráctól kaptam ötféle köszönést, amiből kettőt ismertem. Klassz. Én, a profi angolos. Pff.
-What's your name?-mosolygott az a szöszi.
-Ööööö...várj....ez azt jelenti hogy hívnak? Asszem...Regi! - magyaráztam, inkább magamnak. Úgy tűnik nem valami nagyon értették, de mindegy. Úgy tűnik nem nekem való az angol nyelv.
Jobbnak láttam annyit mondani hogy "pill" és felhívni Bebszit. Az öt srác meg jól kiröhögött a csodálatos angoltudásom miatt.
Elővettem a telóm, és telefonáltam Bettinek. Kicsöngött. Idegesen vártam hogy mi lesz. Végül egy kicsit furcsa hangot hallottam a vonal másik végéről. Fáradt volt. A személy aki beszélt, pedig lihegett.
-Szi-hi-ja.....
-BETTI, MOST AZONNAL VISSZAJÖSSZ!!!!
-Nyugi, megyek...nézz hátra.
Hátranéztem, és láttam, hogy valaki integet nekem egy újságos bódé mögül. Hmm. Jó búvóhely. Egy ötévesnek!
-Szia Regi.... - ért mellém Betti.
-Nem szia, gyerünk. Köszönés, és most azonnal bemutatsz nekik!!! Nem értettem mit kérdeztek....

***

-Úristen Regi, te hülyébb vagy mint gondoltam... - röhögött Bebu, miután elmagyaráztam mit kérdeztek tőlem. Kösz.
-Most mér'? Én nem tanulok angolul! Németet tanulok! Hahóóó!!! Föld hívja Bettit!!! FOGALMAM NINCS MIT KÉRDEZETT!!!! - magyaráztam idegesen.
-Azt hogy hogy hívnak...ilyenkor azt kell mondani, hogy "My name is..." és a neved. Na. Gyakoroljuk. Hello! I'm Betti. What's your name?
-Ömm...Regi! Ja nem...My name is Regi!
-Ügyes vagy! - mosolygott vidáman. Éreztem hogy röhögni fog. Röhögött. Rajtam!!! Gonoooosz!!!
Odamentünk a srácokhoz. Betti végre normálisan elkezdett beszélgetni velük. Kivéve, amikor Niall (mint később rájöttem így hívják) szólalt meg. Olyankor a földet bámulta, és csak makogott valamit.
Miközben ők beszélgettek (foggggggalmam nincs miről), kicsit alaposabban szemügyre vettem a fiúkat. Volt a szöszi, egy, aki mellé leült egy lány, és megcsókolta, (?) egy másik akihez úgyszintén odament egy lány, olyan táncos alkatú. Aha. Rájöttem hogy Danielle-nek hívják. Szupi! A másik lány azt hiszem Eleanor? Nem biztos, csak tippelek.
Volt egy nagyon helyes srác, kicsit sötétebb bőrű mint a többiek. Na ő...olyan igazi menő srácnak tűnt.
És köztük volt egy....kis göndörke, zöld szemű. A gyengém. Hihhhhhetelen aranyos volt!!!
 Miután este hatkor "haza" mentünk, Betti elmagyarázta nekem mit nem értettem. Semmit, úgyhogy mindenről beszámolt amiről csak szó volt. Kiderült, hogy a srácok Niall, Louis, Liam, Zayn, és....Harry. A göndör. Wihiiiiii!!! :DD
Úgy éreztem ideje megtanulnom angolul, mert így is csak két hetet leszünk itt, úgyhogy sietnem kell. Az lesz. IMÁDLAK LONDON!!!!!